Matematika és informatika didaktikai kutatások 2023 címmel szervezett közös konferenciát március 31. és április 2. között Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem és a Debreceni Egyetem Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskola.
Ciucur Losonczi Antonius
Dr. Oláh-Gál Róbert Bolyai-kutató, matematikatörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának oktatója tartott prezentációt vasárnap a Partiumi Keresztény Egyetem új épületének amfiteátrumában, illetve mutatta be a Bolyaiakról szólt könyveit. Az előadás középpontjában Bolyai János állt: a 2023-as évet ugyanis az UNESCO Bolyai-emlékévnek nyilvánította, abból az alkalomból, hogy János 1823. november 3-án, Temesváron keltezte édesapjához írott levelét, benne a mára szállóigévé vált sorokkal: „Semmiből egy új, más világot teremtettem”.
Oláh-Gál Róbert meglátásában még a művelt magyar értelmiségi réteg is keveset tud az említett új, más világról, a Bolyaiak tevékenységét pedig alig ismeri. Még az akadémikusok többsége is gyakran összetéveszti Jánost Farkassal, és „a velük kapcsolatos három összetett mondatból egy hibás”, magyarázta. Ugyanakkor nagy szakadék tátong Bolyai János eredményei és az elismertsége közt – csak édesapja beszélt róla, de azt is vitatható formában tette. János emlékezete nem él tehát „az emberek lelkében”, holott a teljesítménye semmivel se kisebb, mint például a Kőrösi Csoma Sándoré, a Petőfi Sándoré, az Arany Jánosé, a Jókai Móré vagy a Neumann Jánosé, vélekedett az előadó. De mi lehet az oka annak, hogy nem értették meg? Oláh-Gál Róbert e vonatkozásban Victor Pambuccian matematika professzort idézte, aki szerint azért, mert a munkássága ahhoz hasonlítható, mintha egy portréfestő a biedermaier-korszakban egy absztrakt festménnyel jelentkezett volna.
A továbbiakban téves állításokat cáfolt a meghívott. Például szerinte Bolyai Farkas nem azért nem küldte a fiát Gausshoz, mert a német matematikus nem válaszolt az ő naiv levelére, hanem amiatt, mert Farkasnak állandó anyagi gondjai voltak, és úgy gondolta, hogy maximum erdélyi professzor lehetne a fiából, „ami kéz a kézben jár a szegénységgel”, ha azonban katonatiszt válna belőle, akkor garantálva lenne számára a jól fizető nyugdíjas állás.
Szó esett arról is, hogy Farkas és János egyetértettek abban, hogy egyikük sem szerette Kossuthot, viszont messzemenően támogatták Széchenyit. Oláh-Gál Róbert kitért arra is, hol valósul meg a Bolyai-geometria. Annak kapcsán, hogy az egyik anekdota szerint egyszer az asztalnál ülve, s krumplit szeletelve János felkiáltott, hogy megkapta „a pityóka arcusnak pityóka sinussát”, a meghívott viccesen megjegyezte: lám, ez a bizonyítéka annak, hogy a matematika nemcsak érdekes, de finom is, ha jól van tálalva.
„Bolyai Jánosnak köszönhetően, a nem euklideszi geometria megalkotásával lezárult a feudális matematika korszaka. Kiderült, hogy a matematika nem empirikus, hanem logikai tudomány. Bolyai János tudta, hogy megreformálta a matematikát, de sajnos senki sem vette őt komolyan” – fogalmazott Oláh-Gál Róbert.
Forrás: