Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Barátaim a Krisztus Jézusban!
Tisztelt vendégek, kedves akadémiai közösség, jelenlévő szülők, családtagok, gyülekezet, kedves végzős hallgatók, legyetek üdvözölve tisztelettel, szeretettel!
Miként minden esztendőben, ezúttal is azzal kezdem tanévzáró beszédemet, hogy Istennek legyen hála, embertársaimnak pedig köszönet mindazért, hogy ezt a mai örömteli napot is megérhettük. Szerényen és csendesen, egyfelől azt mondhatom, hogy mindannak ellenére, hogy milyen időket éltünk és élünk folyamatosan, ezúttal is egy tartalmas és sikeres tanévet zártunk. Másfelől pedig azt mondhatom mindenek ellenére és mindent egybevetve, hogy van okunk a további reménységre, a biztató és következetes építkezés folytatására. Természetesen, ha a konkrét számszerűsíthető adatinkról beszélek, nem a nagy egyetemek képe fog felsejleni előttünk, ám a méretünknél és paramétereinknél sokkal fontosabb az, hogy a magyar Kárpát-haza olyan régiójában végezhetjük szolgálatunkat, küldetésünket, amely geopolitikai szempontból sajátos ütközőzóna, két aktuális országhatár és kultúra mentén. Nemzet- és ország-építő feladatunkat ennek a felelősségtudatnak a jegyében végeztük és végezzük a Partiumban. Abban az országrészben, amely legészakibb része fölött vonult be Árpád fejedelem hazát teremteni, alapítani. Hogy miért emlékeztetek most éppen erre? – kérdezhetné bárki, aki csak ma jelen van. Egyszerűen azért, mert örömmel osztom meg veletek azt a jó hírt, hogy éppen egy bő héttel ezelőtt vehettem át Budapesten a Magyar Művészeti Díjrendszer, Partiumi Keresztény Egyetemnek megítélt Árpád Fejedelem Díját.
Miként a PKE-et is fenntartó Magyar Kormányt képviselő Sapientia Alapítvány kuratóriumának elkészített rektori jelentésben is beszámoltam, a 2021-2022-es tanév – a járványhelyzet által kiváltott kényszerítő körülmények ellenére is – a stabil működés és intézményépítés idejét jelentette számunkra mind oktatási, tudományos, mind pénzügyi-gazdasági szempontból. Oktatóink, hallgatóink és adminisztratív munkatársaink lelki erejének és kitartásának, elkötelezettségének köszönhetően az egyetemi élet zavartalanul folytatódhatott. A Szenátus döntései nyomán, a törvényes lehetőségek nyújtotta mozgástérrel élve az oktatási folyamatot hibrid formában szerveztük meg. Azokon a szakokon, ahol ezt a képzési szükségletek leginkább indokolták és a feltételek lehetővé tették, személyes jelenléten alapuló formában valósult meg az oktatás. A továbbra is digitális térben működő képzések esetében viszont az online oktatásban rejlő erőforrásokat próbáltuk a lehető legjobban érvényesíteni. Mérleget vonva elmondhatjuk, hogy - számos negatívuma mellett - az online oktatás időszaka értékes tudás - és tapasztalatbeli gyarapodást is jelentett az egyetemi közösség számára az oktatás-módszertani digitalizáció és online kapcsolattartás terén, amelyet a jövőben minden bizonnyal kamatoztatni tudunk.
A járványügyi korlátozások enyhítése lehetővé tette, hogy az előző időszakban online térbe szorult közösségi ünnepeink, alkalmaink részben visszatérjenek megszokott lebonyolítási formájukhoz. Az online és személyes kapcsolattartási módozatokat egyaránt felhasználva, erősödött az Egyetem regionális beágyazottsága, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere. A magyar nyelvű partiumi társadalomtudományi képzés harmincadik évfordulója alkalmából szervezett konferenciánkra márciusban még online formában kerülhetett sor, októberben viszont már személyes részvételű jubileumi konferenciával ünnepeltük meg a magyar nyelvű gazdasági képzések 25 éves évfordulóját. Visszatekintve az elmúlt esztendőre, elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy a viszonylag zökkenőmentes működés biztosítása mellett az egyetemi menedzsment, a karok és tanszékek támogatásával, tovább tudta vinni az évekkel ezelőtt megkezdett felelős munkát az Egyetem stratégiai tervébe beépített fejlesztési célok elérése érdekében. Jóleső érzéssel gondolok arra is, hogy éppen az idén szerveztük és ünnepeltük meg méltó módon a 25. Partiumi Tudományos Diákköri Konferenciát is. A tavaly adtunk helyet és nyitottuk meg egyetemünkön a Partiumi Színészmúzeumot.
A kibontakozó intézménykorszerűsítési folyamatban kiemelkedően fontos partnerünk a fenntartó Magyar Kormány, amely a Sapientia Alapítvány közvetítésével hosszú évek óta biztosított anyagi támogatásán, felelősségvállalásán túlmenően a minőségibb egyetemi oktatás és kutatás biztosítását célzó szempontrendszer kialakításában és gyakorlatba ültetésében is segítségünkre van. Az egyetemi stratégiai tervben foglalt cselekvési irányoknak megfelelően az intézményi menedzsment által a Karok és Tanszékek vezetőinek javaslatai alapján kidolgozott reformjavaslatok az egyetemi szakkínálat megújítását, fejlesztését, valamint a minőségi oktatási és kutatási teljesítmények eléréséhez szükséges feltételrendszer javítását célozzák meg.
Az intézményépítő munkát, a megújulást hivatott elősegíteni a 2022 januárjában megalakult Pro Bono Publica egyetemi konzorcium keretében megvalósuló együttműködésünk is a Sapientia EMTE-vel és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézettel. A társulás elsődleges céljai között szerepel a közös érdekek érvényesítése, a közös célok együttes megvalósítása felsőoktatási kérdésekben. A partneregyetemek hallgatói mindhárom intézmény szellemi és fizikai infrastruktúráját – nemzetközi adatbázisok, könyvtárak, egyetemi szolgáltatások – az intézmény saját hallgatóihoz hasonlóan vehetik majd igénybe, illetve hivatalos áthallgatási és kreditelismerési lehetőséget is biztosítanak számukra. A konzorcium létrejöttének üdvözlése során, Dr. Kolumbán Vilmos rektor úr szolgálatának megköszönése mellett, hadd köszöntsem Dr. Tonk Márton rektor urat, aki rektorként első ízben vesz részt a PKE tanévzáró ünnepségén. Teszem ezt most azért is, mivel az intézményi akkreditáció rendjén éppen a közelmúltban részesítették a Sapientia EMTE-ét, mintegy 20 esztendős működés után, a kiemelt bizalmi minősítésben, ami a legmagasabb szakmai elismerést jelenti.
Az említett örömteli kezdeményezések mellett elkeserítő események is történtek, ugyanis ez év februárjának 24. napján, közvetlen szomszédságunkban kitört az orosz-ukrán háború. A magunk módján igyekeztünk mi magunk is tevőlegesen is hozzáállni a II. Rákóczi Ferenc Főiskola ügyének megsegítéséhez, amelyet ezúton is köszönök minden jóindulatú adakozónak, támogatónak.
Lehet ez a mostani alkalom talán a jóízű reklám helye is. Hazai sikereink, örömeink mellett örömmel térek ki távirati stílusban hallgatóink, oktatóink, egyetemi közösségünk nemzetközi sikereire, sőt arra is, hogy több új szakmai kapcsolatot alakítottunk ki külföldi egyetemekkel. Gondolok itt többek között arra, hogy a Humántudományok Tanszék esetében erősödött a hollandiai egyetemekkel való együttműködés. Miklós Zsolt vizuális kommunikáció szakos I. éves mesteri hallgató az Erasmus+ program keretében fél évet tanult az Amerikai Egyesült Államokban, a Connecticut State University vendéghallgatójaként. Orosz Gabriella, a Zeneművészet a jelenkorban mesterszak II. éves hallgatója az Erasmus+ program keretében fél évet tanult a Honam Theological University and Seminary keretében, a dél-koreai Gwangju városában. Alumni sikernek is örülhetünk: Kovács Kinga grafika szakos volt hallgatónk munkáját beválogatták a Dél-Koreai Geumgang Nature Art Biennáléra.
Számos konferencia mellett, nagyon sok kiállításon vettek részt grafika szakos hallgatóink: Érmellék több településén, Nagyvárad és általában a Partium fesztiváljain, székelyföldi eseményeken, s legközelebb a Kolozsvári Magyar Napokon is ott lesznek, a Bánffy palotában. Természetesen glédába szedve kellene sorolni a különböző típusú programokat, tanulmányi versenyeket, nyílt napokat, nyelvtanfolyamokat, külföldi tanulmányi kirándulásokat, workshopokat, nemzetközi konferenciáinkat (Networks és ELLE - English Language and Litereatures in English, a bécsi Collegium Hungaricum, a németországi várostörténeti konferencia), a művelődéstörténeti versenyeket, a Tabéry Géza novellapályázatot.
A Partium Kiadónál 2021-ben megjelent 19 kötet, valamint a PKE magyar nyelvű folyóiratának, az AUCP-nek a lapszámai, illetve előkészület alatt állnak további munkák. Az új angol nyelvű tudományos folyóiratunknak, a P'Arts'Hum-nak ebben a tanévben megjelent két online száma: 2021 decemberben és 2022 júniusban. A lap benne már benne van a Crossref és a CEEOL adatbázisokban is, tervezzük további nemzetközi adatbázisokba való bekerülését. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athene Domus Meriti Alapítványa (PADME) támogatásával először sikerült hozzáférést vásárolnunk nagy nemzetközi publikációs adatbázisokhoz (Proquest Central, Proquest Ebook, Jstore). A Covid világjárvány ellenére idén is megtartottuk a Partiumi Magyar Tudomány Ünnepét és bemutattuk a Staféta hallgatói publikációs folyóirat 2021-es kötetét. Ebben a tanévben is folytatódott a Pallas Athéné Kiválósági Ösztöndíjprogram - a korábbiakhoz viszonyítva megemelt ösztöndíjjal. Partnereinkkel megszerveztük az 5. Partium-konferenciát - idén geopolitikai fókusszal, több mint 100 résztvevővel 4 országból és 28 intézményből.
Örömmel teszem publikussá, hogy a PKE-en a 2021-2022-es tanévben is két karon és négy tanszékén, (12 alapszak és 7 mesterképzés) folyt az oktatás. Alapképzésben: BTK – Művészeti Tanszék– Képzőművészet-Grafika, Zene, Magánének. BTK – Nyelvtanszék – Német nyelv és irodalom szak, Angol nyelv és irodalom szak, Magyar nyelv és irodalom szak. GTK – Humántudományi Tanszék – Szociális munka, Szociológia, Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája. GTK – Gazdaságtudományi Tanszék – Menedzsment, Bank és pénzügy, Kereskedelmi, turisztikai, szolgáltatási egységek gazdaságtana. Mesteri képzésben: Európai szociálpolitika, Vizuális kommunikáció, Zeneművészet az audiovizuális kultúrában, Vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje, Idegenforgalmi gazdálkodás, Többnyelvűség és multikulturalitás, Fordító-tolmács. A 2021-2022-es tanév hallgatói összlétszáma 844 volt. Örömmel jelentem be, hogy összesen 248 hallgató fejezte be a tanulmányait (alapszakon 151, mesterképzésben 97). Majdnem minden alapképzésnek van mesteri képzésen folytatása, amire várjuk a most ballagó hallgatókat. Az oktatás az első félévben hibrid volt, a másodikban nagyobb részben offline formában folyt.
Kedves végzős Hallgatóink! Záró gondolataimat, akik a régió (és nemcsak) magyar értelmisége vagytok, útravalóként, alapvetően hozzátok kívánom intézni. Nem kívánok újat mondani, csak olyasmi felől megerősíteni, amely minden forgandó korszakban a maradandó, emlékeztet és figyelmeztet benneteket. Ti vagytok azok, akik olyan átmeneti időszakban lehettetek az Egyetem hallgatói, akik és amikor az oktatás minden formáját végig jártátok és kipróbáltátok: alighogy beköltöztetek az egyetemre, alig fél esztendő után gyorsan haza kellett mennetek, a másodéven szinte végig online lehettetek jelen, s most a végén pedig a hibrid oktatási formát is végig kellett járnotok. Jó kis tanulási, felkészülési időszak volt ez. Annál is inkább fontos ezt hangsúlyozni és nem is mondok vele újat, mivel egy új világrend-váltás korában élünk, amelyről talán még fogalmunk sincs, hogy hány pólusú is lesz, kinek és minek dől el a javára vagy kárára. Ideológiai és katonai hatalmak vívják irgalmatlan küzdelmüket. Valóságos és információs háborúban élünk, amelyben az egyének és közösségek befolyásolása, lefegyverzése folyik. Láthatólag nem is rúghatunk labdába…, ám józansággal, hittel, tudással és egészséges öntudattal semmi sem lehetetlen. Ehhez azonban nekünk is nem korszerű, hanem örök-szerű fegyverekre, nem valóságos, hanem szellemi-lelki fegyverekre van szükségünk.
Arra kérlek benneteket, hogy mindennap olvassatok, pallérozzátok elméteket, gyarapítsátok tudásotokat, erősítsétek hiteteket. Most egy friss könyvélményemet osztom meg veletek. Az utóbbi idők egyik légérdekfeszítőbb könyve került a kezembe. Gad Saad, A parazita elme munkájának már a címe is sokat mond. Írója a kanadai és a nemzetközi tudományos akadémiai élet kutató professzora. Szakterülete az evolúciós biológia. A könyv olvasása közben többször is eszembe jutott az közbeszédünkben nem ismeretlen kérdés, hogy „elment a józan eszed?” vagy éppen a megdöbbent megállapítás, hogy elment a józan esze valakinek. Kérdezzük vagy mondjuk ezt olyankor, talán önkéntelenül is, amikor valaki valami olyasmit mond vagy tesz, ami nem normális, nem életszerű, amikor valaki valamiképpen valamivel kilépett a rendből, a természetesből, a normálisból. Nos, ha valamikor volt aktualitása az ember, az emberiség józanész-állapotának kérdéséről elgondolkozni, akkor ennek ma sajnos, de nagyon is ideje van. Az élet írott alapdokumentuma, a Szentírás, többször is figyelmeztet bennünket a józanság szempontjára, fontosságára is. Isten bölcs embere, Pál apostol is ezt nyomatékosítja, amikor fiatal barátján keresztül ma is azt tanácsolja mindenkinek, hogy amikor kell, akkor az ember maradjon és legyen „józan mindenekben”. Legyetek hát józanok, bölcsek ti mindenkor.
Nagyvárad, 2022. június 11.