A Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Keresztény Egyetem a házigazdája, annak a könyvbemutatónak, amelynek alkalmával az érdeklődők megismerhetik „Hegedüs Sándor, a százkezű politikus” című könyvet. A kötetet Pók Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese november 7-én, pénteken este 6 órától, a PKE Bartók termében mutatja be az érdeklődőknek.
"Hegedüs Sándor, a száz kezű politikus" címmel 600 oldalt meghaladó terjedelemben figyelemre méltó kötet látott napvilágot az Argumentum Kiadó gondozásában a 19. század utolsó harmadának nagyszorgalmú publicistájáról, országgyűlési és pénzügyi politikusáról, aki pályája csúcsán a Széll-kormány kereskedelemügyi minisztere volt. Neve ma már csak szakmai körökben ismert, mint sok más olyan közszereplőé, akik mindennapi munkálkodásukkal hozzájárultak a történelmi Magyarország államszervezetének kiteljesedéséhez, gazdaságának felvirágoztatásához, de nem tartoztak a pártvezérek közé.
A politikus életútja
Hegedüs (1847–1906) polgárosodó erdélyi nemesi családból származott. Jókai lapjában, A Honban fiatalon lett dolgos publicistája a kiegyezés utáni fő ellenzéki erőnek, a Tisza Kálmán vezette balközépnek. Beházasodott a Jókai családba. 1875-től 30 évig kormánypárti nemzeti-liberális képviselő, a pénzügyi bizottság állandó előadója, de tagja, jegyzője és ugyancsak előadója az osztrák-magyar közös ügyeket tárgyaló fontos bizottságnak. Nemzetközi konferenciákon képviselte a kormányt, segítette az aranyvaluta bevezetésének valóban nagy munkáját. Közben több mint 5000 sajtócikket írt. Gazdaságtudományi munkái alapján 1885-től tagjává választotta az Akadémia.
Wekerle Sándor nagyra tartotta, a politikai kultúra megújításának igényét meghirdető Széll Kálmán miniszterévé választotta. A nemzeti ipar- és a közlekedésügy fejlesztésén túl szülővárosának, Kolozsvárnak országgyűlési képviselőjeként fontos része volt Mátyás király kolozsvári szobrának a felállításában, elnöke volt a szoborbizottságnak. Már korábban beválasztották egy sor pénzintézet, részvénytársaság igazgatóságába. Jövedelmeiből sokirányúan jótékonykodott: a legismertebb az újságírók nyugdíjalapjának támogatása, amiért a volt pályatársak külön is tisztelték.
A két Tisza: Kálmán és István között 1902-től 1906-ig a Dunántúli Református Egyházkerület aktív, a hitélettel érdemben foglalkozó főgondnoka, mint ahogy élete utolsó évében a főrendiháznak is tevékeny tagja volt. Mikszáth nevezte őt „százkezű embernek”.
Pincében bukkantak rá a gazdag hagyatékra
A kötet hat elemző tanulmányt tartalmaz, továbbá bő válogatást nyújt Hegedüs publicisztikai írásaiból, képviselőházi és nemzetközi konferenciákon való felszólalásaiból, egyházpolitikai értékű megnyilatkozásaiból, valamint néhány fontos dokumentumot közöl az egykori kormányzati munka és a nemzetközi pénzügyi élet mindennapjaiból. A kötetet látványos, Hegedüs pályáját és a kort megidéző, 48 oldalas képmelléklet zárja.
Végül talán nem érdektelen megemlíteni, hogy a fent nevezett kötet nem született volna meg, ha 2011-ben egy merő véletlen folytán a budapesti Orsó utca egyik házának pincéjében nem kerül elő Hegedüs Sándor több nagyméretű utazóládába helyezett gazdag irathagyatéka. Ez a hagyaték késztette annak felfedezőjét és a melléje szegődő történészeket arra, hogy kitartó munkával hiteles képet állítsanak elénk Hegedüs személyiségéről, valamint publicisztikai és közéleti tevékenységéről.
A könyvbemutatóra november 7-én (pénteken) délután 6 órától kerül sor a Partiumi Keresztény Egyetem Bartók termében. A házigazda Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Keresztény Egyetem nevében Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem Szenátusának elnöke köszönti az egybegyűlteket, a kötetet pedig Pók Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese mutatja be.