Dr. Pálfi József Nagyvárad-réti lelkipásztor, a Partiumi Keresztény Egyetem rektorának frissen kiadott kötetét, harminchárom Ige-magyarázat, Ige-hirdetés című munkáját mutatták be annak szaklektorai, Visky István és dr. Zabán Bálint-Károly lelkipásztorok a vasárnapi istentisztelet keretében.
Pikó Stefánia
Az igehirdetés után a kötet szerzője köszöntötte a jelenlévőket, akik ezúttal nemcsak a gyülekezet tagjai voltak, hanem eljöttek a vendégek is, többek között a kötet említett szaklektorai és dr. Magyari Sára, a könyv nyelvi lektora és korrektora. „A mai napon egy könyvecskét helyezünk oda Isten asztalára. Az elmúlt esztendő néhány igehirdetését sikerült kicsit letisztogatni, megfogalmazni, és egy könyv formájában megjelentetni. Köszönöm mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy minél szebbé, jobbá, tartalmasabbá váljon ez a könyv, mindnyájunk gazdagítására” – fogalmazott dr. Pálfi József.
A kötetről elsőként dr. Zabán Bálint-Károly szólt. Molnár Ferencet, a Pesti hírlap leghíresebb tudósítóját idézte, aki IV. Károly 1916. december 30-án lezajló koronázási ünnepségéről írt, arról az alkalomról, amikor a koronázások történetében először énekelték Kölcsey Himnuszát. Az idézett szövegben az ünnepi ebédről ír a tudósító, melyen tizennyolc fogásos lakoma készült, igazi ételköltemények kerültek terítékre. A királyi pár és a négy főméltóság, hozzá sem nyúlt az ételekhez, egy hadikórház sebesültjeinek küldették el ezeket, az ajándékokat pedig szétosztották az erdélyi városokban. „Nagytiszteletű dr. Pálfi József lelkipásztor prédikációs kötete harminchárom fogásból áll. És a királyok királya, Jézus Krisztus előtt tisztelgő, igehallgatói és igeolvasói lakomára hív mindannyiunkat” – mondta Zabán Bálint.
A lelkipásztor párhuzamot vont az ünnepi ebéd fogásai és a kötetben olvasható harminchárom ige-magyarázat között, mely lelki táplálékokat újból és újból „meg kell kóstolni”. A bibliai igék és az ezekhez tartozó magyarázatok ugyanúgy írt nyújthatnak lelki sérültek számára, ahogyan a királyi lakoma fogásai törődést jelentettek a hadi sebesültek számára. Az eredeti bibliai kifejezések magyarázata nemcsak az igemagyarázatokkal kapcsolódik ebben össze, hanem a kortárs társadalom gondolkodásmódjára való saját reflexiókkal is. A lelkipásztor kiemelte továbbá az ajánlás kulcsszavát is: „gyermekeimnek”, ami egyszerre jelenti konkrétan a szerző gyermekeit, de értelmezhető szélesebb körben is, a gyülekezetre gondolva.
„Nagyon hálás vagyok ezért a könyvért, mert könyv, mert nem virtuális, mint annyi minden A könyv valóságos” – fogalmazott Visky István, hozzátéve, hogy igehirdetéseket fontos kötetekben is összegyűjteni, hiszen a lelkipásztorok nagyon sok igehirdetést mondanak el, de ezek idővel eltűnnek, elfelejtődnek. A megmaradt igehirdetések pedig az utókor számára korképet is nyújtani tudnak.
„Gondoljunk csak bele, milyen nagy a távolság az írás és azok között, akiknek át akarjuk adni az üzenetet. A Szentírás legfiatalabb bizonyságtétele is kétezer éves. (…) Az igehirdető hidat ver a két part között” – fogalmazott. Visky István rávilágított, hogy ebbe a hídba a szerző egy új pillért emelt: a magyar nyelv etimológiáját, a szómagyarázatot, a szóelemzést. „Érződik a szövegeken Magyari Sárának a keze nyoma” – jegyezte meg.
„A nemzeti jó és az a kijelentés, miszerint nincs más jó, csak az Isten, szépen harmóniába kerül egymással az igehirdetésekben” – fogalmazott a lelkipásztor, többször is kifejezve háláját a hiánypótló munkáért.
A kötet borítóterve és a tördelés-szerkesztése Szomor Attila lelkipásztor munkája, a PKE kiadásában. További támogatók: a gyülekezet presbitériuma, a Csillagocska Alapítvány.