a Partiumi Keresztény Egyetem ballagási ünnepségén
Tisztelt Hölgyeim és Uraim,
Kedves Barátaim a Krisztus Jézusban!
Sokszor elmondtam már és ha még lehetőségem adódik rá, akkor a következőkben is elmondom majd - örömmel a lelkemben - azt, hogy egy egyetem életében a tanévzáró alkalma, minden időben egy rendkívüli emelkedett ünnepi esemény. Igen, ünnepi. Az ünnep miként tartalmas régi szavunk eredeti jelentése fogalmaz: ün-nap, üd-nap, üdv-nap. S mivel a gyökere az üdv-nap, az üdvösség napja ezért ahhoz az abszolút elérendő jóhoz és célhoz köt és emlékeztet, amely minden ember szíve-vágya, reménye. Ebben pedig meghatározó az élet örök Ura, Istene, aki emberi identitásunk fixpontja. Ezért elsősorban először Istennek van okunk hálát adni mindazért, hogy megtartotta életünket, amelyben tartalommal telhetett és múlhatott ez az esztendő is.
A PKE-családjába sokan, sőt egyre többen tartoznak. Jóleső érzéssel konstatálhattuk ezt a június 6-án megszervezett és jóhangúlatban megtartott Levendula farmi Alumni-napon is. A PKE-családban egymás mellett és egymásért van jelen sok jó ember, akiket tisztelettel, szeretettel köszöntök és köszönöm meg ezúttal is azt, hogy velünk együtt járták az utat és tették meg mindazt, ami erejükből, tehetségükből, szakmai tudásukból, lehetőségükből adódott. Legyen szó a szülőkről, gyermekeikről, akik Egyetemünket választották néhány esztendővel ezelőtt. Legyen szó, bármely rendű és rangú munkatársamról, akik nap, mint nap vállalták a felelős egyetemi élet működtetését. Legyen szó a fenntartókról, a különböző támogatókról: intézményekről, testvéregyházakról, egyszóval mindazokról, aki bíztak és bíznak bennünk, akik mellettünk álltak és állnak. Legyen szó a médiáról, akik a velünk kapcsolatos hírek megosztásával és a rólunk szóló tudósításaikkal rendszeresen támogatásunkra voltak. És legyen szó végül, de nem utolsó sorban hallgatóinkról, itt és most nyomatékosan a végzősökről, a ballagókról, akik több kevesebb, esztendőt töltöttek egyetemünkön és kitartással futották meg az előttük álló küzdőteret, fejezték be egyetemi tanulmányaikat.
Stabil tanévet zártunk mind oktatási, tudományos, mind adminisztratív, pénzügyi-gazdasági szempontból is. A két kar, négy tanszékén összesen 19 szakon folyt képzés. Alapképzésben (12): Zene, Magánének, Képzőművészet- Grafika, Német nyelv és irodalom szak, Angol nyelv és irodalom szak, Magyar nyelv és irodalom szak, Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája, Szociális munka, Szociológia, Kereskedelmi, turisztikai, szolgáltatási egységes gazdaságtana, Bank és pénzügy, Menedzsment. Mesteri képzésben (7): Európai szociálpolitika, Vizuális kommunikáció, Zeneművészet az audiovizuális kultúrában, Vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje, Idegenforgalmi gazdálkodás, Többnyelvűség és multikulturalitás, Fordító-Tolmács. A 2020-2021-es tanévben a hallgatói összlétszám 840 volt. Örömmel jelentem be, hogy alapszakon 151, mesterképzésben pedig 97, összesen 248 hallgató fejezte be a tanulmányait. Minden alapképzésnek van mesteri képzésen folytatása, amire várjuk a most ballagó hallgatókat. Az oktatás az első félévben nagyobb részben online, a másodikban pedig hybrid formában folyt.
A közelmúltban készítettük el a rektori beszámolót is, amelyet a fenntartó Magyar Kormány helyi képviselőjéhez, a Sapientia Alapítvány elnökéhez is elküldtem. Ebben egyebek mellett azt tartottuk érdemesnek leírni, hogy a „2020. esztendő nemcsak Kárpát-medencei, erdélyi, partiumi magyar népünk, de a Partiumi Keresztény Egyetem számára is, sok szempontból jelentős esztendőként vonul be történelmünk lapjaiba. Az elmúlt tanévben is folytatódott a sajátos új élethelyzet, amely továbbra is kettős feladatot és többlet terhet rótt ránk: egyrészt biztosítanunk kellett az oktatási folyamatot, egész egyetemi életünk folytonosságát olyan kiszámíthatatlan, a személyes kapcsolattartást megnehezítő vagy éppen ellehetetlenítő körülmények között, amely egész közösségünket soha nem tapasztalt szakmai és lelki próbatételek elé állította. Másrészt pedig, ilyen körülmények között is tovább vittük a felelős munkát, hogy a rektori menedzseri tervben megfogalmazott és az egyetem stratégiai tervébe beépített fejlesztési céljainkat el tudjuk érni... Minden világméretű, globális és/vagy lokális kihívás és próbák mellett vagy ellenére élünk, vagyunk, cselekszünk, alkotunk, tanulunk, tanítunk, rövid és hosszútávon is tervezünk!
Egyetemünk 2020-ban szerette volna – a (Sulyok István Református Főiskola) jogelődjével együtt megért harmincadik jubileumi esztendőt – méltóképpen megünnepelni. Erre az ismert körülmények okán nem kerülhetett sor úgy, amint azt szerettük volna, de ami késik, az nem múlik, és arra az alkalmas időben lehetőséget teremtünk majd. Ezzel együtt a PKE számára a 2020-as esztendő nagyon jó előjelek jegyében kezdődött. Egyetemünk jól működő akkreditált intézményként működött minden alapszakunk és mesterképzésünk akkreditált státussal rendelkezik. Az újonnan indított képzések esetében pedig azon dolgozunk, mihamarabb elnyerjék azok is az akkreditált státust. Bár ezek is (Magánének alapszak és a Fordító-tolmács képzés) működési engedélyt kaptak már.
Dékán úr beszámolója alapjon mondom, hogy a Gazdaságtudományi Karon folytattuk szakjaink megerősítését és folytatjuk az újabb szakok szervezését. A már elindított Debreceni Egyetem kihelyezett szakjait (Gépészmérnök, Vidékfejlesztés) szeretnénk minél hamarabb saját szakjainkénk akkreditáltatni, működtetni közösen, minél több helyi oktatóval, hogy hazai diplomát adhassunk számukra. Terveink között van a Szociális menedzsment és közösségfejlesztés MA, valamint a Pénzügy MA képzések beindítása is. Folytatódik az együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal. Támogatásukkal a napokban ismét elindítottuk a kiválósági ösztöndíjprogramot. Ősszel folytatjuk a Könyvtárfejlesztés + kutatói adatbázis-hozzáférés vásárlását, valamint új informatikai labor + új számviteli és statisztikai szoftvereket kap pénzügyi informatikai labor.
Dékánasszony beszámolója szerint a Nyelv- és Művészeti Karon hasonló dolgokról számolhatok be. A Nyelv és irodalomtudományi tanszéken elindult a Fordító-Tolmács mesterképzés, amely jelenleg is nagyon sikeres, nagyon színvonalas képzés és egyedülálló mesteri program ebben a régióban. Az angol szak már másodjára rendezte meg nagyszabású nemzetközi konferenciáját, amelynek hozadékaként a Debreceni Református Egyetem és a Partiumi Kiadó közös kiadásában sikerült megjelentetni a legutóbbi konferencia előadásaiból szerkesztett tanulmánykötetet. A német szak egyik legfontosabb eredménye, hogy megjelent Emlékezethelyek és kulturális transzferfolyamatok a Délkelet-európai térségben) c. konferenciakötet. A kiadvány a Romániai Germanisták Társaságának 2018. június 3-7. között megrendezett 11. Kongresszusán elhangzott előadásokat tartalmazza. A magyar szak fontos eredménye, hogy megjelent Az irodalom és a kultúra éltető közege: a lokális és a regionális című konferenciakötet, illetve a közeljövőben két, immár hagyományosnak mondható konferencia kerül megszervezésre, az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások 4-ik konferenciája, valamint Az irodalom és a kultúra éltető közege: a lokális és a regionális címmel. Mindhárom nyelvszak folytatta sikeres, egyetemi hallgatóknak és középiskolásoknak szóló programjait. A magyar szak sikeresen megszervezte a Tabéry Géza novellapályázatot, amelynek évek óta az új tehetségek felkutatása a célja. Továbbá a nyelv szakos hallgatók idén is számos díjat, elismerést szereztek a tanszéknek, hogy csak az OTDK szerepléseket említsük, de fontos megemlíteni a Kazinczy érem megszerzését a Szép magyar beszédért országos versenyen vagy a Kányádi Sándor versmondó versenyen elhozott bronzérmet.
A Képzőművészet-Grafika szak a pandémia ellenére is, számos konferenciát, workshopot, kiállítást szervezett. A két legfontosabb esemény, amelyet mindenképpen szeretnénk kiemelni: elindult a Publicritic Pályázat, ami egy óriásplakát pályázat, és amelynek a témája a Digitális Szmog. Reményeink szerint a beválogatott pályaművek lehetőség szerint óriásplakátként fognak megjelenni Nagyvárad utcáin. Illetve a jövőbeni tervek között szerepel egy angol nyelvű mesterképzés elindítása, az Art Mediation, amelynek érdekében a tanszék már megtette az első lépéseket. Megrendezésre került továbbá a nagy sikernek örvendő Terényi Ede online zenetudományi konferencia, továbbá sikeresen elindult az új szak, a Magánének szak, neves szakemberek közreműködésével.
Továbbá azt is „hangsúlyoznom kell, hogy 2015/16-os esztendő fordulójakor jelentkezett, Egyetemünket létében megpróbáló történésekről, mára már múlt időben beszélhetünk. Először írhattuk le azt, hogy a korábban felelőtlenül felhalmozott tartozásunkat teljes egészében ledolgoztuk. Így az akkorra eladósított Egyetemnek ma nincs tartozása. A felelős és következetes munkának, az elkötelezett és jószándékú külső és belső támogatóknak köszönhetően, sok reformmal és még több fejlesztéssel együtt folytathatjuk a magyarság és a közjó érdekében végzett munkánkat. Sokan vannak, akik mellénk álltak és folyamatosan bennünket választanak. Ezt érezzük és tapasztaljuk a hozzánk jelentkező fiatalok és a mellénk álló társadalom részéről is. Fontos tényként kell kiemelni, hogy első alkalommal sikerült két szakterületen is tudományos kiadóként akkreditáltatni a Partium Kiadót.” Megalakult a Kiadói Tanács, megújult a Kiadó szabályzata, vezetése. Hamarosan kész lesz a Kiadó új, saját külön honlapja, amelyen keresztül megvásárolhatóak lesznek a Kiadó által kiadott könyvek. A Kiadónknál ebben a tanévben megjelent 11 tudományos kötet, valamint a PKE magyar nyelvű folyóiratának, az AUCP-nek két lapszáma, illetve előkészület alatt áll további 9 munka. Közben elindítottunk egy új angol nyelvű tudományos folyóiratot, a P'Arts'Hum-ot, amelynek az első száma is megjelent folyó év május 29-én. A lap benne van a Crossref nemzetközi adatbázisban, és július 1-től a CEEOL adatbázisban is, de tervezzük a lap más adatbázisokba való bekerülését is. Bő egy hónappal ezelőtt - 2021. majus 7-8. - között megszerveztük a 24. PTDK-t, immár másodjára virtuálisan, amelyen 89 pályamunka került bemutatásra, 105 hallgató közreműködésével. - 2020. november 13.-án megünnepeltük a Partiumi Magyar Tudomány napját, plenáris előadások hangzottak el, bemutattuk és átadtuk a diákpublikációs folyóiratunkat, a Staféta 2020-as számát.
„Visszatekintve, örömmel és elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy kitűzött céljaink, a nehéz körülmények ellenére is megvalósultak. Kétségtelen, hogy küldetésünk szerint keresztény és nemzeti közösségi értékeinket felmutatni és megélni hivatott egyetemként különösen fájdalmasan éltük meg, hogy az oktatás mindennapjai mellett ünnepeink, az egyetemi élet hagyományos eseményei szintén az online térbe szorultak... Ugyanakkor elmondhatjuk viszont, hogy ez a periódus egy rendkívüli tanulási folyamat része volt, amely erősebb egységbe kovácsolta össze az egész egyetemi közösséget. Oktatóink, hallgatóink, az adminisztratív munkatársak egyaránt a helyzet magaslatán álltak, az Egyetem iránti elkötelezettségről tettek bizonyságot, valódi szolidaritással összetartottak és egymást támogatva vitték előre közös ügyeinket. Elsősorban ennek, és a fenntartó Magyar Kormány következetes, nehéz időben is töretlen támogatásának, felelősségvállalásának köszönhető, hogy egyetemünk megtartatott, és ma bizakodóan a jövőbe tekintve a remélt új idők új kihívásainak megfelelően készülhetünk a holnapra.”
Kedves Ballagó, Végzős Barátaim, – az út, az életút egy szakasza befejeződik itt és folytatódik sokak számára máshol és másként, mert némelyek még tovább tanulnak és némelyek a munka világában folytatják életüket, esetleg párhuzamosan mindkettőben. Sok mindent tanultatok, de még van mit tanulni, ebben pedig a legnagyobb tanítómester, az Élet legyen a további vezető mesteretek. Kétségtelen, hogy egy olyan egyetemista generáció vagytok, akik – BA – tanulmányi időszakotokat egy világháborús időszakban kellett megélnetek. Ezt a szót Bill Gates írta le 2020. április 23-i blogbejegyzésében a pandémiára vonatkozóan. Nem tudjuk, hogy ennek hosszú távon milyen kihatásai, nyomai maradnak lelkünkben, közösségeinkbe. Tény, hogy több szempontból is átalakította életünket, mindennapjainkat, szokásainkat, egymáshoz és mindenhez való viszonyulásainkat. Aki győztesen akar ebből kikerülnie, annak gyorsan kell lépnie és mindent el kell követnie a maga helyén a gyógyulás, a regeneráció, a helyreállítás és rehabilitáció során. Ma mindenki intézkedésekről, gazdasági lépésekről beszél. Én azt mondom, hogy magunkkal kezdenünk, mondhatnám a saját lelkünkkel, szellemünkkel. A Zsoltárost idézve mondom, hogy a lelket Te erősítsd meg bennem Istenem. Meggyőződésem, hogy elsősorban lelki erőre, józan észre és lelkiismeretes, következetes és felelős sáfárkodásra van szükség. A türelmetlenül és gátlástalanul égbeszökő egoista gőg, elbizakodottság és önhittség okán pedig alázatra.
Kérlek benneteket, hogy keressétek azokat, akikkel lehet együtt gondolkozni, tervezni és cselekedni és imádkozni. Őrizzétek a normalitást, az örök érték rend szerinti normalitást minden szinten és összefüggésben. A normalitás értékrendje világos és egyértelmű határokat, kereteket, tereket és játékszabályokat kínál ma is. Most is. A neves pszihológus szerezőpárost Henry Cluod és John Townsen idézve mondom, hogy „Egyértelmű határok híján az a veszély fenyeget, hogy elveszítjük szabadságunkat, ha gyjuk, hogy mások irányítsanak minket, nem értékrendünk, hanem bűntudatunk vagy hiányérzetünk alapján hozunk döntéseket, vagy feladjuk a személyiségünket azért, hogy megtartsunk egy kapcsolatot. Ha tudjuk, hol húzódnak a határaink, világossá válik, hogy mi az, amiért felelősséggel tartozunk, és mi az, amiért nem, így hatékonyabban használhatjuk erőforrásainkat, és képesek leszünk arra, hogy jól működő és egészséges kapcsolatokat hozzunk létre.”
Merjetek hát bátran áldozatot hozni azokért, akiket szerettek, akiket kedves nektek, mert megéri. Mert az áldozatban benne van az áldás is.
Legyetek áldottak, váljatok áldássá!
Nagyvárad-Újváros, 2019. június 15-én
Dr. Pálfi József,
Rektor