A bőkezű támogatást az egyetem a PNRR, azaz a Nemzeti Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv pályázatkiírásának egyik nyerteseként szerezte meg.
A PKE digitalizálása elnevezésű projekt bemutatóját tartották meg kedden délben a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem amfiteátrumában nyitókonferencia keretében. A projekt menedzsere, dr. Maior Enikő rektorhelyettes köszöntötte első körben a jelenlévőket, és mutatta be a szeptember 17-én útnak indított projektet. Ahogyan arról közlemény formájában korábban is olvashattak lapunkban, a projekt átfogó célja a Partiumi Keresztény Egyetem innovációs szintjének és versenyképességének növelése az egyetem digitális képességeinek fejlesztése révén. A támogatást az egyetem a PNRR, azaz a Nemzeti Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv pályázatkiírásának egyik nyerteseként szerezte meg. Az egyetem a projekt időtartamára 9.356.066,28 lej vissza nem térítendő támogatásban részesül (100%), amelyből az NHRT-ből támogatható összeg 7.896.728,05 lej, a támogatható összeghez kapcsolódó áfa összeg 1.459.338,23 lej.
A PKE a többi egyetemhez viszonyítva jól áll digitalizáció terén, ezt mutatja az is, hogy a járvány által kialakult kényszerhelyzetben az online oktatásra való átállás egyik napról a másikra sikerült – mondta a rektorhelyettes. Van azonban még hová fejlődni, így a tervek között szerepel, hogy a közeljövőben innovatív digitális tanítási-tanulási és gyakorlati képzési módszereket vezessenek be az egyetem két központjában és a laboratóriumokban, ugyanakkor új eszközöket és berendezéseket fognak beszerezni. További fontos cél az egyetemen belüli infrastruktúra digitalizálása a fogyatékkal élő hallgatók hozzáférésének biztosítása érdekében. Ami a hallgatók számára igazán érdekes, hogy képzéseket fognak elindítani, a megfelelő digitális kompetenciák (tudás, készségek és attitűdök) biztosítása érdekében. Ezekről a képzésekről, amelyeket külső szolgáltatók végeznek majd el, ismertetőt fognak kapni a hallgatók, melyek alapján jelentkezhetnek. A diákok a képzések elvégzését igazoló dokumentumot is kapnak majd. A projekt 150 diák képzését teszi lehetővé, mindemellett 30 tanárét is támogatja.
Az egyetem gazdasági igazgatója, Szabó Simon a továbbiakban kiemelte, ez az első olyan projektje az egyetemnek, amely kifejezetten az eszközfejlesztésre összpontosít. Hozzátette, a jelentkezésre nem volt sok ideje az egyetemnek, és köszönetét fejezte ki a kollégái irányába, akik a szűkös időkeret ellenére is nyertes pályázatot tudtak összeállítani. Mindemellett elmondta, a PKE weboldalának fejlesztésébe a diákokat is bevonják majd annak érdekében, hogy minél diákbarátabbá váljon a felület. A laborok fejlesztését az elkövetkezendő egy, másfél évben fogják megvalósítani.
A nyitókonferencia következő programpontjában dr. Gál Katalin adjunktus ismertette a digitalizációs projekt előzményeit, egy digitális gazdasági és társadalmi mutató segítségével az ország helyzetét a szóban forgó téma tekintetében, ugyanakkor több olyan kutatást is bemutatott, melyeket kollégáival együtt készített az elmúlt években az egyetemen.
A kutatások, felmérések egy-egy eredményét kiemelve elmondható, ezekből kiderült, leginkább a digitális kompetenciákkal vannak problémák, hiszen a digitális infrastruktúra nagyon jó. Egy 2018-as felmérés szerint, amelyet dr. Székedi Leventével végzett az egyetem oktatóinak, hallgatóinak és adminisztratív személyzetének körében, a közösségi média használatában, az e-mailezésben és hasonlókban nagyjából azonos arányban jó mindenki, az egy fokkal bonyolultabb digitális kompetenciák pedig szintén hasonló mértékben hiányoznak a válaszadók többségénél.
Felméréseket végeztek az online oktatás kapcsán is, melyek révén sok minden kiderülhetett arról, mit gondolnak a diákok és a hallgatók, melyek az online oktatás előnyei és melyek a hátrányai, mi okozta a legnagyobb nehézséget. A következtetés: az online oktatás nem ekvivalense annak, hogy a katedrából a számítógép elé ül a tanár. Dr. Gál Katalin hozzátette, nem lehet előrehaladni, fejlődni, hogyha a napi képernyőidőnkből néhány percet sem szánunk digitális készségeink fejlesztésére. Bemutatójából egyértelművé vált, hogy igény és szükség is van tehát a digitális kompetenciák fejlesztésére nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók részéről is.
Pikó Stefánia
