Dc – 500 a 600-ban. Tudományos konferencia Szalárdról Szalárdon

Konferenciával ünnepelte a Szalárdi Református Gyülekezet a templom építésének 600., a reformáció 500. évfordulóját. Az előadók között a Partiumi Keresztény Egyetemet Dr. Pálfi József rektor és Dr. Szilágyi Ferenc dékán képviselték.

A reformáció félévezredes évfordulója alkalmából, szerte a világon rendezvények hosszú sora ad hálát Istennek az indulásért és a megtartatásért. Ez év folyamán a szalárdi reformátusok több rendezvénnyel is bekapcsolódtak ebbe az emlékezésbe. Akár helyadás formájában, fogadva helyi és világhírű kórusokat, zenekarokat, akár a hétvégi eseménnyel, amikor egyháztörténeti konferenciát szerveztek, közel hozva a helyiekhez a reformációt.

A címben szereplő, és a toronyra is kifüggesztett molinón megjelenő 500 érthetően a reformációra utal, a 600 pedig arra vonatkozik, hogy a 15. század elején kiadott pápai búcsúlevél az első fellelt írásos említése a szalárdi Ferences-kolostortemplom építésének. Magyarország Kormányának Reformációs Emlékbizottsága felkarolta a szalárdi tervet, és támogatásukkal, valamint a helyi gyülekezet tagjainak segítségével sikerült megszervezni a tudományos értekezletet.

A házigazda lelkipásztor, Varga Botond nyitóáhítata Sámuel hitvallását elevenítette fel: Mindeddig megsegített minket az Úr. (1Sám 7,12) Az áhítatot követően Emődi Tamás építészmérnök, a templom ’90-es évek elején elvégzett tatarozásának felügyelője, valamint az újonnan benyújtott felújítási pályázat építészeti részének és a felújítási templomképnek a megtervezője, megálmodója nyitotta az előadók sorát. Talán ő az, aki a mai szakemberek közül legjobban ismeri, vakolat-ruha nélkül is, a templomot. Előadásában beszámolt az építéstörténetről, a Csáky család meghatározó voltáról, a szentély falát díszítő, a templommal egyidős freskók feltárásáról és konzerválásáról, néhai Borzási Gyula lelkipásztor áldozatos és leletmentő munkájáról. Az ő előadását követte Mihálka Nándor régész bemutatója, aki képek gazdag sorával a templom mellett a tavalyi év során elvégzett régészeti kutatásokról, a cinterem és a Csáky-kápolna, valamint a torony alatti részben talált temetkezési helyekről számolt be. Ezek a pályázathoz nyitott szelvények gazdag leletanyagot hoztak a felszínre. Mindketten hangot adtak reményüknek, hogy szükség lenne egy teljes, templomi és templom környéki feltáró vizsgálatra, amely további válaszokat adna a múlt kérdéseire.

A második előadás-blokkban Dr. Kovács László Attila, nyíregyházi evangélikus lelkipásztor, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet egykori zenetanára tartott előadást reformáció és az egyházzene kapcsolatáról. A bibliai alapokból indulva mutatta be azt a változatos gazdagodást, amelynek gyümölcse a mai református énekanyag. Dr. Pálfi József, Nagyvárad-Réti parókus lelkész, a Partiumi Keresztyén Egyetem rektora a 16-17. századi váradi iskolarendszerről, annak az Erdélyi Fejedelemségben és a kor Európájában betöltött szerepéről beszélt. Kevés a fennmaradt emlék, lévén a törökök betörése, Várad elestével, az iskola pusztulását is jelentette, ám a Várad-környéki fennmaradt egykori partikulák, és a szórványos leletanyag is egy nagyon gazdag múltról tesz bizonyságot. Dr. Szilágyi Ferenc, a PKE dékánja Szalárd középkortól a napjainkig tartó történelméről, a korabeli kereskedelmi és sóút mentén elhelyezkedő szerepéről beszélt. A statisztikai adatok mind azt mutatják, a község fejlődő pályára állt, és folyamatos a gyarapodása.

A harmadik csokorban Csorba Sándor, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye levéltárosa Szent László király Nagyváradi Egyházmegyében élő kultuszáról értekezett. Bemutatta a szent király életútját, megmutatta az egykori várbéli bazilika rekonstrukciós videóját, valamint beszélt László ereklyetartóiról és váradi köztéri szobrairól. Őt követően Tokár Imola lelkipásztor Szűz Máriának a protestáns egyházi tanításban elfoglalt helyéről adott elő. Az ő értekezéséhez az apropót az adta, hogy a mai református templomot a ferencesek Szűz Máriának szentelték. Az ősegyházi tanításokból indulva, a keleti- és a nyugati tanítást felidézve érkezett meg a lutheránus és a genfi tanításhoz.

Az utolsó előtti előadást Andrei Soare, a hollandiai Dordrecht városában található testvérgyülekezet képviselője tartotta. Beszámolt a hollandiai reformációról, a mai helyzetről, amely a szétszakadozottságban az egységet keresi. A képek, amelyek az újévi fánkok értékesítéséről beszéltek megérintették a hallgatóságot: a holland testvérek éjjel már felkészülnek a másnapi fánksütésre, hogy a helyi hagyományokból támogassák a szalárdi gyülekezetet.

A záró előadás már nem csak a múltat elevenítette fel, de a jövőbe nézett. Dr. Nagy Miklós, a község polgármestere az elmúlt évtizedek megvalósításairól és a holnap építéséről tartott vetítettképes előadást. Amikor Szalárdon járunk, természetesnek hat egy újuló arculatú község utcáit róni. A csokorba gyűjtött megvalósítások rámutattak, a településkép sokat változott az elmúlt időben. Az építő ember, a zsoltáros vallomása szerint is, álmodó ember, Istenben bízó ember. Építeni hitből kell.

A jó hangulatú előadásokra, a tudásban és a hitben való gazdagodásra csakis a reformáció jelmondatával tekinthetünk vissza: Soli Deo Gloria. Egyedül Istené a dicsőség.

kép 1kép 2kép 420170827 192652kép 5

forrás: ptki.partium.ro