Szombat délelőtt elballagtak a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) végzős diákjai. A tanévzáró ünnepség – melynek keretében leleplezték Arany János szobrát is – a hagyományoknak megfelelően a Nagyvárad-újvárosi református templomban zajlott.
Az ünnephez képest kellemetlen, esős időben zajlott le a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tanévzáró ünnepsége szombaton délelőtt. A végzős hallgatók tíz órakor vonultak át az egyetem székhelyéről a Nagyvárad-újvárosi templomba, ahol istentisztelettel vette kezdetét az ünnepég. Igét hirdetett Pálfi József Nagyvárad-réti református lelkész, a PKE rektora, ő tartotta az istentisztelet utáni tanévzáró beszédet is, ezzel a gondolattal fordulva a végzősök felé: „nincs elesett élethelyzet, akárhová rendel az Isten, ott álljátok meg a helyeteket, hitelesen, lelkiismeretesen. Ne a pénz legyen az elsőrendű motiváció. Őrizzétek a hiteteket és gyűjtsetek magatoknak még több tudást.” A továbbiakban elmondta, hogy a PKE átszervezett két karral, négy tanszékkel, valamint tizennyolc szakkal kezdte meg a 2016–17-es tanévet. Az egyetem Bölcsésztudományi és művészeti karának, valamint Gazdaság és humán tudomány karának szakjain összesen 840 hallgató vett részt a képzésben alap és mesterszakon, előbbin 203, utóbbin 100 hallgató fejezte be tanulmányait. „Megtörtént az egyetem szerkezeti és szervezeti megújulása, új egyetemi chartát fogadtunk el. A meghozott döntések biztosítják az egyetem költséghatékony, kiszámítható működését, lehetőséget adnak arra, hogy új fejlődési pályára álljunk, és a lehető legjobban megfeleljünk a régió felsőoktatási igényeinek, elsősorban a partiumi társadalom eljövendő hallgatói elvárásainak” – fogalmazott a rektor.
Regionális szerepkör
Hangsúlyozta, hogy az egyetem helyzete megszilárdultnak tűnik, mert tudni lehet immár, hogy mennyi pénzt miből és mennyi idő alatt kell visszafizetni. Kijelentette, hogy a Sulyok utcai új épület korszerű oktatási feltételeket biztosít, ugyanakkor ebben az időszakban kerül teljesen egészében az egyetem tulajdonába a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt székházépülete. „A PKE elindult a kampuszosodás útján, így földrajzilag is egységes egyetemi tér alakulhat ki, amely szimbolikusan is kifejezi az együvé tartozást, az egyetem magyar és keresztény értékekre épülő identitásőrző funkcióját” – szögezte le Pálfi József, aki beszédében kiemelte, hogy „folyamatosan javul az egyetem társadalmi beágyazottsága, oktatási kapcsolatrendszere. Új partnerségek jönnek létre folyamatosan, szerződést kötöttünk az eperjesi egyetemmel, a Wekerle Sándor Gazdasági Főiskolával, a Keleti Nyelvek Intézet alapjait vetjük meg ebben az időszakban, hallgatóink számára új tanulási alternatívát kínál a Makovecz-program, a növekvő Erasmus keret és a bekapcsolódás a tehetséggondozás anyaországi rendszerébe. Nagyon sok még a tennivaló, amelynek nyomán egyetemünket a régió legkorszerűbb egyetemévé szeretnénk tenni. A mai viszonyokat nézve Közép-Európa jelentősen fel fog értékelődni, és ebben egyetemünk keresztény értékrendjénél fogva fontos szerepet tölthet be ebben a régióban. Ezt azonban csak úgy tudja megtenni, ha értékrendjét nemcsak a partiumi magyarság számára, hanem az egész európai közösség számára tudja közvetíteni. Szeretnénk betagozódni a magyarországi és az erdélyi tudományos áramkörbe, és azt erősítve hozzájárulni a nemzet felsőoktatásának nemzetközi presztízséhez nemcsak oktatással, hanem egyre inkább majd kutatással is”. A jövőbeni tervekről szólva a rektor annyit elárult, hogy a tervezett új szakok kapcsán a nem piacképes szakok esetében a kulturális, nemzeti misszióra helyezik a hangsúlyt, másrészről pedig ki kell elégíteni az új szakokkal a piacgazdasági elvárásokat, „ehhez viszont a legfontosabb törekvés kell legyen az elkövetkezőkben az, hogy az intézmény túl a regionális szerepkörén nemzetközi színvonalúvá váljon” – szögezte le végül Pálfi József.
Közösségreprodukció
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében a PKE anyagi gondjairól szólva leszögezte: „noha még távolról sincs vége az egyetem helyzetét rendezni hivatott reformfolyamatoknak, ma mégis elmondhatjuk, hogy az azonnali veszély elhárult. A tavaly hozott intézkedések nyomán a finanszírozó, az alapítók és az egyetem megválasztott vezetői által tett közös erőfeszítéssel és a Sapientia anyagi szakmai segítségével az egyetemnek sikerült túllépnie a mélyponton. A stabil végkifejlethez, a felelős építkezéshez továbbra is elkötelezett munkára, az átszervezés eltökélt véghez vitelére van szükség”. A továbbiakban elmondta, hogy a PKE a magyar állam által finanszírozott Sapientia magánegyetemi hálózat fontos eleme, a romániai magyar közösség reprodukcióját elősegíteni hivatott intézménye. „Meggyőződésem, hogy a romániai magyar közösségek megmaradása csak akkor lehetséges, ha sikerül reprodukálnia intézményeit és önmagát. Közösségként való megmaradásunk egyik feltétele az erőszakkal vagy fondorlatos jogi határozatokkal eltulajdonított intézményeink visszaszerzése, ha pedig ez nem megy, akkor intézményeinknek az újrateremtése. A másik feltétel pedig a közösségnek az önmagát újrateremtő erejében rejlik. A romániai magyar felsőoktatási intézmények közvetlenül vagy közvetetten mindkét reprodukciónak, az intézményi és közösségi újrateremtésnek egyaránt zálogai” – hangsúlyozta Kató Béla.
Átadták a jelképeket
A beszédek után átadták az érdemokleveleket a legjobban teljesítő végzősöknek, majd a búcsúzó hallgatók szimbolikusan átadták az egyetem jelképeit, a Váradi Biblia egy példányát és az egyetem kulcsát az őket követő évfolyam képviselőinek. A templomi ünnepségen közreműködött a PKE kórusa Kovács Gábor karnagy vezényletével.
Pap István
Forrás:
http://www.erdon.ro/a-pke-elindult-a-kampuszosodas-utjan/3521388
