Június 3-án és 4-én együtt ünnepel a tanszék a volt és a jelenlegi oktatókkal, tanítványokkal.
Egy oktatási intézmény számára mindig öröm a kerek évforduló, de egyúttal a visszatekintés, számadás ideje is.
Két évtizeddel ezelőtt a Sulyok István Református Főiskola Kántorképző szakának tanára, Ari Nagy Éva úgy gondolta, hogy a zenei képzést át kell alakítani, és egyetemi szintű egyházzenei és zenepedagógusi képesítést nyújtani. Az alapítók és az akkori rektor, Mester Zsolt támogatták az ötletet, és megbízták a kolléganőt az általa elképzelt tanszék építésével. A tanszékalapítást hajdani tanárai, az erdélyi zenei felsőoktatás kiválóságai, Angi István, Almási István, Jánki Ilona, Szenik Ilona segítették, s ők lettek tanszékünk első jeles oktatói is. Az így kezdődött munka eredménye, hogy a rendszerváltás után Erdélyben elsőként létrejött a felsőfokú magyar nyelvű zenei szakképzés.
A tanszék mai oktatóit az évforduló arra ösztönzi, hogy a diákjaink eredményei által tegyük mérlegre az elmúlt 20 évet. Június 3-án és 4-én együtt ünneplünk a volt és jelenlegi oktatóinkkal, tanítványainkkal. Az ünnepi műsor tanúsága lesz a tanszék munkájának, hiszen a fellépő együttesek mind volt diákjaink eredményes szakmai, kultúramegtartó- és építő tevékenységét dicsérik.
Végzett hallgatóink többségükben választott hivatásukban dolgoznak a zenei pálya legkülönfélébb területein, és sokan kiváló munkát végeznek: eredményes tanárok, egyetemi oktatók, de van köztük színházi muzsikus, népzenész, orgonista, egyházzenész, jazz-zenész, művészeti titkár. Kórusaik, zenekaraik vannak, nevelik az utánpótlást, hiszen már vannak végzett „unokáink” – a diákjaink tanítványai – is. Ez utóbbi jelenség jelzésértékű számunkra, mert azt jelenti, hogy jónak, hasznosnak találják a nálunk kapott képzést
A tanszéken családias a légkör, valószínűleg ennek köszönhető, hogy a diákok nyugodtan fordulnak tanáraikhoz emberi és szakmai segítségért. Ezek a segítségek fordulnak át tehetségneveléssé, gondozássá, amelyet kiemelt fontosságúnak tartunk. Igényük és érdeklődésük szerint fejlesztjük őket szakkörök, és a Janus Pannonius Szakkollégium keretében, vagy akár egyéni mentorálással. Énekesek, hangszeresek, szárnypróbálgató zeneszerzők, az elméleti kutatást választók is egyéni segítséget kapnak. Eredményeiket szakmai versenyeken, koncerteken, szerzői esten, tudományos konferenciákon mutathatják be. Miután végeznek, akkor is figyelünk rájuk, visszajárnak, igény szerint segítjük, támogatjuk munkájukat, mentoráljuk a doktori képzést folytató volt hallgatóinkat.
Diákjaink fejlődését segíti az Erasmus program, a külföldi egyetemeken, vagy szakmai gyakorlaton ösztöndíjasként eltöltött egy vagy két szemeszter, vagy a hozzánk látogató külföldi oktatók előadásai.
Kóruskoncertek, a sok közös tevékenység, jó hangulatú kirándulások segítik a tanszéket közösséggé válni. A szakmai eredményeken túl talán éppen ez a közösségi szellem vonz egyre több tehetséges diákot az alap- és mesterképzésünkre egyaránt.
